Tőkeáramlás ábrák

Kínai FDI állomány (m USD)

Az FDI beáramlás (Inward FDI) az 1990-es évek óta a kínai növekedés egyik motorja. A tőkebeáramlás mellett a beáramlásokkal járó technológiatranszfer, menedzsment és intézményszervezési ismeretek is kedvezően hatottak a kínai növekedésre. A tőkebeáramlások ugyanakkor lényegesen lassultak az elmúlt években, a globális és kínai gazdasági növekedés lassulása miatt, illetve a lassuló kínai növekedéssel és szűkülő profitrésekkel összefüggésben.

A 2000-es évek közepét követően ugyanakkor az FDI kiáramlások (outward foreign direct investment - OFDI) is dinamikus növekedés mutattak. A rezidens vállalatok a renminbit használhatják külföldi közvetlen tőkebefektetéseikhez, illetve külföldi befektetők kínai FDI tranzakciókhoz. A kínai külföldi tőkebefektetéseket a válságot követő gazdaságpolitikai irányváltás is ösztönözte, amely a növekedést új alapokra igyekezett helyezni.

Kínai FDI állomány (m USD)

Nemzetközi RMB központok legfőbb jellemzői

A nemzetközi RMB központok közül Hong Kong jelentősége kiemelkedő. Mind a jegyzett kötvények számát illetően, mind a Kínába irányuló portfólióbefektetések, vagy éppen az átlagos napi RMB devizapiaci forgalmat tekintve a legnagyobb központnak számít. Ennek oka a Hong Kong és Kína között már hosszú ideje fennálló szoros gazdasági-politikai összefonódás. Szingapúr és Tajvan is vélhetően földrajzi közelségük és korábbi gazdasági kapcsolataik miatt Kína fontos partnerei. Az európai központok súlya általában kisebb, de dinamikusan növekszik. Az átlagos napi devizapiaci forgalmat tekintve az Egyesült Királyság globális pénzügyi központként Hong Kong után a második legnagyobb központ. A jegyzett kötvények esetében pedig Luxemburg szerepe kiemelkedő, Európában a legnagyobb, Hong Kong és Szingapúr után pedig a harmadik legnagyobb tőzsdén jegyzett RMB kötvénypiaccal rendelkezik.

A kínai gazdaság a főbb makromutatók alapján

Tőkeáramlás ábrák

RMB forgalom

Kínai megállapodások